Panaszkodni jöttem, rantelni ahogy redditen szokták mondani. Igazából az a szép, hogy nincs okom panaszra, hála istennek minden jól alakul most az életemben. A háborút nem számítva persze… Amióta megcsináltam a jogsit, büszke és kiegyensúlyozott ember lett belőlem. Sok volt nekem ez a nyomás, ami…

Hát írni muszáj ha már félévben egyszer felcsapom a laptopot. És ennyivel tartozom Jövő-Charlizenak hogy megírjam azt is HA JÓ. Mert amúgy gáz ember vagyok nagyon, de most talán - maybe maybe maybe - már kezdek rátalálni a helyes útra. Utánanéztem hogy mit kell szednem a lelki gondjaimra, és most…

Már egy ideje terveztem írni, de végül mindig csak fejben fogalmazom meg a posztot és mire odajutnék hogy van időm és lehetőségem írni, akkor meg elmegy a kedvem tőle. Amúgy meg: nagyon tetszett a banános hasonlat jót nevettem rajta :D de nem vagy banán! Én is ugyanezt éreztem veled kapcsolatban,…

Hát ez kemény volt. Mármint az elmúlt kilenc hónap. Az első kilenc hónap, vagyis a terhességem időszaka csodálatos volt, tele várakozással, örömmel, a növekvő pocakom nézegetésével, a rugdalózó baba lábak simogatásával. Aztán megszületett. És azóta semmi se a régi. Hosszú ideje már nem írtam a…

Újra itt. Már régóta szerettem volna írni, de a munkás hétköznapok mellett nem tudok szinte soha egyedül maradni - és ha mégis, akkor szeretem kihasználni a szabadidőmet másra. Mostanában átalakult a világképem. Nem akarom azt mondani, hogy a depresszióm, mert az már olyan elcsépelt lett. Pedig…

Sosem hittem volna, hogy egy új állapotba tudok még kerülni. A depresszió, a mélységek és magasságok örök körforgása, mindig ugyanazokat stádiumokat jártam be. De most lenyugodtam. Elfogadtam. Boldogtalan és céltalan életem lesz. Ahogyan eddig is volt, csak azzal a különbséggel hogy már nem…

Borzasztó magányos vagyok. Hihetetlen, hogy egykoron ez a blog a depressziómról szól. Most meg arról, hogy minden okom megvan rá hogy depressziós legyek, de minden erőmmel azon vagyok, hogy nehogy belesüppedjek az önsajnálat poklába. De jelen helyzetemben nem tudom meddig fog ez tartani. A magány…

Egyszerűen pokolian érzem magam. Októberben otthagytam a szuper munkahelyemet, a szakmai fejlődés reményében, egy magasabb színvonalú intézményért.  First Wrong Decision. Azt gondoltam itt majd újra barátságokat építek ki és vidáman, nagy reményekkel telve-kelve indulok majd mindennap…

Sosem tudhatod mit hoz az élet. Úgy egy éve fordult meg a sorsom. Egy nap, arra ébredtem, hogy süt a nap. És nem csak kint, hanem bennem is. És ennyi volt. Meggyógyultam bazmeg, meggyógyultam!  Persze még voltak visszaesések, kisebb mértékben, hisz munkanélküliként nem olyan könnyű fenntartani az…

A jó munka sose rossz. Már második hete dolgozom, és nem úgy tűnik, hogy depresszióba fordulnék tőle. Aminek az is az oka, hogy kurva nagy mázlim volt basszameg. Lekopogom. Tipikusan Hamupipőke sztori, csak modern köntösben: több, mint félév munkanélküliség, rengeteg szar fos állásra beadott…