Újra itt. Már régóta szerettem volna írni, de a munkás hétköznapok mellett nem tudok szinte soha egyedül maradni - és ha mégis, akkor szeretem kihasználni a szabadidőmet másra. Mostanában átalakult a világképem. Nem akarom azt mondani, hogy a depresszióm, mert az már olyan elcsépelt lett. Pedig…

Sosem hittem volna, hogy egy új állapotba tudok még kerülni. A depresszió, a mélységek és magasságok örök körforgása, mindig ugyanazokat stádiumokat jártam be. De most lenyugodtam. Elfogadtam. Boldogtalan és céltalan életem lesz. Ahogyan eddig is volt, csak azzal a különbséggel hogy már nem…

Visszaestem. Egy érdekes depresszió spirálban vagyok. A korábbi jóllét-boldogság-féleség teljesen a múlté. Most a mélységekből kaparom ki magam minden áldott nap, hogy a közepes-elviselhető állapotomba kerüljek. Most épp jól vagyok. Ez azt jelenti, hogy nem fáj iszonyatosan az a valami belül, ami…

Ez hosszú lesz. Most már egyre közelebb vagyok a "sikerhez". Már ha ezt a fantasztikus életet annak lehet nevezni. Persze, gondolom azért nincs sok ember, akinek minden összejön az életben. Karrier, pénz, szerelem, család, sikerek, szóval valamit ki kellett választani, mikor leszülettünk a Földre.…

Akár egy halom hasított fa,hever egymáson a világ,szorítja, nyomja, összefogjaegyik dolog a másikáts így mindenik determinált.Csak ami nincs, annak van bokra,csak ami lesz, az a virág,ami van, széthull darabokra. Álmok. Most az új kutyával és egy fekete cicával. El akart kódorogni, de én…

Nahát, nahát, mit ad Isten. Hónapok óta jól vagyok/voltam, már-már nevezhetjük boldogságnak azt az elégedettségi állapotot amiben éltem. Tény, hogy sokszor eszembe jutottak a negatívumok, de túl tudtam tenni magam rajta, mint ahogy azt a normális, nem depressziós, nem borderline…

Kínlódom. De csak tengek lengek. Annyi mindent csinálhatnék, de megbénít a tehetetlenség. Velem 5 éve nem történik semmi. Várok és várok. Öt éve csak várok. Mostanában jobban várom a csodát, mint valaha. Miközben tudom, hogy gyűlölni fogom a változást is, bármennyire…

Mostanában különös álmaim voltak. Olyanok, amik valóságosak és fajsúlyosak. A Higurashi óta tudom, hogy az álmok sokszor más világokban, időkben megtörtént eseményeket mutathatnak be, és úgy érzem fel is ismerem a millió álmom közül azt a keveset, amik mások, mintsem…

Depresszió Úr természetesen vissza-visszacsordogált az utóbbi napokban az életembe, de hát nincs mit csodálkozni rajta. Ismét szembe kellett néznem önmagammal és bevallanom, hogy miért is van ez így. És igen, tudom, hogy ez egy olyan ok ami nem biztos hogy valaha megszűnik,…

"Don't you dare cry at my funeral. Because I've been dead for years now. My body has just finally caught up with my soul." Azt hiszem a depresszió lényege a folyamatos reménykedés és csalódás körforgása. Azért voltam olyan mélyen, mert van egy elképzelésem a boldog életről, a…