Kezdet és vég

Kezdet és vég


Segítség! Valaki…

2021. június 16. - charlize

Rettenetesen boldogtalan vagyok. 10 hónapja alig jut valami öröm az életemben. Amióta megszületett a gyerekem én sokkal rosszabbul lettem. Persze ezért szégyellem is magam, hisz nem akartam semmi esetre se olyan szörny szülő lenni mint amilyet én kaptam. Nem is mutatom ki, amennyire lehet, egesznap…

Tovább

Élettelenül

Újra itt. Már régóta szerettem volna írni, de a munkás hétköznapok mellett nem tudok szinte soha egyedül maradni - és ha mégis, akkor szeretem kihasználni a szabadidőmet másra. Mostanában átalakult a világképem. Nem akarom azt mondani, hogy a depresszióm, mert az már olyan elcsépelt lett. Pedig…

Tovább

Elsötétül a világ

Visszaestem. Egy érdekes depresszió spirálban vagyok. A korábbi jóllét-boldogság-féleség teljesen a múlté. Most a mélységekből kaparom ki magam minden áldott nap, hogy a közepes-elviselhető állapotomba kerüljek. Most épp jól vagyok. Ez azt jelenti, hogy nem fáj iszonyatosan az a valami belül, ami…

Tovább

Aneurizma

Mostanában jól vagyok, de csak a remény miatt. Sajnos vannak dolgok az életemben amiről nem beszélek, de soha senkinek, a sírba viszem meg minden, mert így is majd belehalok ha belegondolok. Ez egy olyan dolog, mintha lenne egy aneurizma a fejemben, ami bármikor elpattanhat és meghalhatok.…

Tovább

Help me. I'm fine.

A depressziósoknak nem adatik meg a nagy szerelem. A depressziósoknak nem jön el a Nagy Ő - fehér lovon - hogy egyetlen csókkal felélessze a sötét álmokból és kiemelje az üvegkoporsóból a lányt. A depresszióst nem lehet kiemelni onnan, mert nem hagyja, mert újabb üvegbura borul…

Tovább

Szomorú vasárnap

Annyira kilátástalan a helyzetem, hogy az nem igaz.  Pár napja ezt álmodtam. Egy olyan épületben voltam, ahol a legalsó szinten egy ünnepség kezdődött. Ott még nevettem, jól éreztem magam. Aztán ahogy haladtam felfelé az emeleteken egyre jobban rájöttem, hogy egyedül vagyok,…

Tovább
süti beállítások módosítása