Kezdet és vég

Kezdet és vég


Slice of life

2015. szeptember 16. - charlize

A költözés gondolata, ami két hete fordult meg először a fejemben, egyre erősebb. Vicces, hogy ez volt a múlt heti nagyveszekedés témája, aminek kapcsán minden szar hülyének el lettem mondva, és ez azért poén, mert pont ezzel löktek rajtam egy jó nagyot afelé, hogy minél…

Tovább

Kőszikla

Depresszió Úr természetesen vissza-visszacsordogált az utóbbi napokban az életembe, de hát nincs mit csodálkozni rajta. Ismét szembe kellett néznem önmagammal és bevallanom, hogy miért is van ez így. És igen, tudom, hogy ez egy olyan ok ami nem biztos hogy valaha megszűnik,…

Tovább

Hello darkness, my old friend

Jesszus de rég voltam itt. Ennek oka a záróvizsgám volt, amire kőkeményen oda kellett tenni magam, ahogy mondani szokták életemben nem tanultam még ennyit összesen, és tényleg majd belepusztultam mire túlestem rajta. De meglett. A diplomaosztó is megvolt a héten, úgyhogy hála Isten,…

Tovább

Help me. I'm fine.

A depressziósoknak nem adatik meg a nagy szerelem. A depressziósoknak nem jön el a Nagy Ő - fehér lovon - hogy egyetlen csókkal felélessze a sötét álmokból és kiemelje az üvegkoporsóból a lányt. A depresszióst nem lehet kiemelni onnan, mert nem hagyja, mert újabb üvegbura borul…

Tovább

Meet me halfway

Rájöttem, hogy a bűntudatos álmomban csak halottak vannak. Olyan is, akiről nem tudtam, hogy halott, de ezek szerint az. Legalábbis elég nagy a valószínűsége, ha egy olyan álomba keveredik, amiben sosincsenek élő ismerősök, rokonok, barátok, akárkik.  A bűntudat ami sosem fog…

Tovább

Világtalanság

A rossz napok újra kezdetüket vették. Néha elkomorít valami, ami onnantól képes rányomni a bélyegét egy egész hétre, függetlenül attól, hogy már rég nem is gondolok rá. De elég egy mélyebb, és fájdalmasabb negatív gondolat, és kész, egyetlen pillanat alatt elszáll az öröm…

Tovább

Birthday

Olyan kurva magányos vagyok. Utálom ezeket a rohadt ünnepeket, mert évről évre egyre inkább erre emlékeztetnek. Nincsenek barátaim, amit magamnak köszönhetek persze. Nincs olyan hobbim se, ami a szabadidőm nagy részét kitölthetné. Unalmas, unalmas, unalmas minden napom. Oké ott a…

Tovább

Menekülés a valóságból

Szóval nagyon mélyen vagyok. Mondanám, hogy rég nem voltam így, de hazudnék. Állandó a fent és lent, csak néha napján tovább tart a fent időszak, és olyankor azt hiszem, most már minden rendben lesz. De szép lassan ismét megőrülök az unalomtól, a bezártságtól, a négy kurva…

Tovább

Véget nem érő körforgás

A totális magány. A kudarcokkal teli életem. Az a valami amit mindig bevonzok - vagy az, amit nem vagyok képes bevonzani. Hétköznapi apróságok, amik bárkivel megeshetnek, de velem valahogy mindig. Előfordulhat, hogy valaki ne ignoráljon? Előfordulhat, hogy ne nézzenek keresztül rajtam?…

Tovább

Szomorú vasárnap

Annyira kilátástalan a helyzetem, hogy az nem igaz.  Pár napja ezt álmodtam. Egy olyan épületben voltam, ahol a legalsó szinten egy ünnepség kezdődött. Ott még nevettem, jól éreztem magam. Aztán ahogy haladtam felfelé az emeleteken egyre jobban rájöttem, hogy egyedül vagyok,…

Tovább
süti beállítások módosítása