Volt néhány érdekes álmom mostanság. Sajnos nem írtam le így nem emlékszem eléggé rájuk, de leírom a lényeget.

Az egyik álmomban szülinapom volt, és tudtam, hogy apám Amerikában van. Reméltem, hogy meglep és hazajön erre a napra vagy ilyesmi. Ugyanakkor volt egy rossz érzésem, és mások is pusmogtak valamiről. Az álom végén kiderült: apám meghalt. Ez az első olyan álmom amiben ő meghalt, vagy tudatában vagyok annak, hogy nem él.

Egy másik álmomban az egyik gyerekkori kutyám halt meg. Akivel szintén szoktam álmodni, és mindig él és virul ilyenkor.

Nemrég pedig egy újabb különös álmom volt: a szokásos régi házunkban voltam, de ahelyett, hogy régi, nem élő rokonokkal/kutyákkal, vagy régi ismerősökkel találkoztam volna, ezesetben egy új kutya volt az, akit mikor hívtam felém futott és az ölembe ugrott. 

Elengedés? Reinkarnáció? Agyam szimbólum rendszerét továbbra se értem, de érzem, hogy nagy jelentősége van ezeknek az álmoknak. Ezeknek a lezárásoknak.

***

Most boldog vagyok a párkapcsolatomban, végre valahára, azt hiszem révbe értem. Azt hiszem ez nem valami bipoláris (ideiglenes) boldogság, hanem konstans és mély. Bár súlyos gondjaim vannak a személyiségemmel továbbra is, ő kitart mellettem. Nincs és nem is volt mégegy ilyen ember a földön. A problémák sok mindenben hátráltatnak engem - nem bízok az emberekben, könnyen ellenségessé válok, ha úgy érzem nem szeretnek, és ezzel még inkább elidegenítek magamtól mindenkit - de talán egy nap, ha rendeződik az életem végre, minden jobb lesz.